Emma megtette az első lépéseit. Most már 3-4 lépést is mer egyedül lépni, no persze megválogatja, hogy kihez lép oda, Ágihoz egyelőre még nem mer odamenni egyedül, de boldogan gyalogol vele kézenfogva, Évihez már odamegy.
Mióta nem írtam kinőtt Emmusnak néhány foga, Évinek pedig kipotyogott pár. Nagylányok egyre csak nőnek, kicsi pedig követi őket mindenben, főleg a hülyeségben.
Emma beszél egy-két szót: Emma, Apa, Anya, Evi, Ádi, Aja gyejeeee!!!, Vauvau, baba és hasonlókat, ezzel a pár szóval is tökéletesen megérteti magát, határozottan kiragadja például Ági kezéből a játékot és visít hozzá. Évihez például odamegy a teraszon, kézen fogja, elvezeti a kapuhoz és mutatja neki, hol nyissa ki (na és persze felháborodik, ha ezt Évi nem teszi meg).
Gyönyörű tavasz van, ismételten füvesítünk és öntözünk lelkesen. A teraszunkon fészket rakott egy madárpár,nagyon várjuk a fiókákat.
Gyerekek persze folyton betegek, túl vagyunk már tüdőgyulladáson, náthán, hörghuruton, most épp dobhártyagyulladásnál tartunk. A nagyszámok törvénye alapján ötből legalább egy mindig beteg, de inkább több.
Van egy új, tündéri bébiszitterünk, Ilonka néni, aki amellett, hogy vigyáz a gyerekekre, hol egyre, kettőre, esetleg háromra, (betegségfüggően) amíg én tanítok, hoz nekünk sütit, főz szilvásgombócot, babaruhát varr, arcot fest, játszótérre megy, tündérruhát készít.
Suliból már csak 2 és fél hónap!!! Május 6-án kisérettségi (abszolút 0 szinten lévő és 0 akaraterővel rendelkező emberekkel, akiket egyáltalán nem érdekel semmi). De utána már csak 1 hónap és nyári szünet….jajjjjj de jó lesz J
