Időközben Évi lányunk betöltötte az 5. életévét! Vasárnap volt a nagy ünneplés, jöttek Mamáék, tesómék, apja unokatesóék. Kapott, illetve kaptunk (én név és előszülinapra) egy rakat ajándékot. Jól telt. Előtte nap volt még egy meglepink a csajoknak: kaptak egy kutyát. Ír szetter, 2 hónapos, nagyon cukor, csajok nevelik rendesen, nem mintha hallgatna bárkire is. Majd teszek fel képet róla is és az 5 évesről, csak most laptopon írok, a képek meg a másik gépen. Nem egyszerű. A legkisebb pedig már majdnem 16 hetes. Túl vagyok 10 hét hányáson és 3 napja már úgy érzem, hogy vannak olyan óráim, amikor nincs hányingerem. Rettenő furcsa, nem is bízom benne, hogy ez egy tartós állapot. Tegnap voltam dokinál, meghallgattuk a szívverését is, úgy tűnik minden rendben. Jövő héten AFP, aztán majd 2 hét múlva UH, amikor már lehet, hogy kiderül, hogy fiú, vagy lány. Közben várom, hogy a suli válaszoljon a gyakorlati megkeresésre, persze naná, hogy nem, holnap megpróbálom felhívni. Aztán kellene írnom a szakdogámat is, mert nyár végéig vmit el kellene küldenem, de még neki sem álltam, meglátjuk, lehet, tolom egy fél évet, államvizsgázni úgysem tudok jan-ban. Közben továbbra is áll a hitel, megint vmi gubanc van, én már meg sem próbálom követni. Apuék közben lejárólapozták mindkét teraszt, nagyon szép lett. Na és holnap fizetés nap, a végén még nekiállhatunk kanapét nézni az üres nappalinkba...
Kicsit hiányoljuk a nyaralást. Ági közölte ma, hogy menjünk nyaralni, mondtam, hogy majd hétvégén elmehetünk vhova fürdeni, de neeeem, ő most megy, nem vár tovább. Kérdeztem, hogy azért apának szóljunk, hogy elmentünk nyaralni? Igen, hívjuk fel telefonon - jött a válasz.
