Május 13án volt az öt éves házassági évfordulónk, ezért elhatároztuk apával, hogy elmegyünk kettesben Dédestapolcsányra (Szilvásvárad mellett) három napra és két teljes éjszakára és életében először Ágit éjszakára is egyedül hagyjuk (természetesen Mamáékkal). A pihenés szerencsére nagyon jól sikerült, minden előjóslás ellenére még az idő is velünk volt. Kirándultunk, bicikliztünk, nagyokat ettünk és egyhuzamban 8 órákat aludtunk (ez valami hihetetlen élmény volt, már nem is emlékeztem rá, milyen érzés, ha este becsukod a szemed és csak reggel nyitod ki). Na és volt a szállodában medence, meg szauna, meg jacuzzi, úgyhogy teljesen el voltunk kényeztetve. Nagyon jól esett. Végre kicsit szóhoz is jutottunk és nem csak a lányok mellett próbáltunk futva értekezni erről-arról. Közben Mamáék is jól boldogultak. Ági abszolút nem csinált botrányt. Teljes mértékben megértette, hogy elmentünk és nem is nyafogott utánunk, az éjjel is ugyanúgy telt (szokásos minimum kétszeri felkeléssel), nem kiabált utánunk és nem keresett minket, jól kijött Mamáékkal.
Persze miután hazaérkeztünk csajok veszekedve és morcogva örültek, majd éjjel fél tizenegyig Ági még áriázott, nem hagyta Évit sem aludni. Bedobodtunk ismét a mély vízbe. Másnapra Áginak hőemelkedése is lett és mindkettő náthás. Welcome to the real world!
Mára aztán normalizálódott a helyzet. Mindkettő egész jól volt, Évi jár oviba, egész délután játszótereztünk, nyár van, meleg, gyönyörű idő, de aztán persze a játszótérről hazafelé Évi hatalmasat esett (mert megmutatta az épp akkor érkező apának, hogy hogy tud futni betonon) és lenyúzta az oldalát, a könyökét, a fejét, meg a térdét is megütötte. Hazacipeltük és leápoltuk. Ági persze sírt, elsősorban azért, mert mondtuk, hogy most ne érjen Évi lábához és mondta sírva, hogy "simogatni akajjjoooom!!!!"
Én tegnap leadtam az utolsó beadandómat is, ha nem dobnak egyet sem vissza akkor már csak öt vizsga és NYYYYÁÁÁÁÁÁÁÁRRRR! Most megyek tanulni. Szorítson mindenki 23-án, 27-én, 3-án, 8-án és 9-én.
Amúgy most már Évi jól van, kezd büszke lenni a sebeire. Mondtuk, hogy holnap elmesélheti az oviban, mekkorát esett.
