Évi, Ági és Emma naplója

Megtaláltam a választ. Íme a recept: Vegyél egy mosógépet, ami előltöltős, tegyél be egy kispárnát a fürdőbe a földre, ide ültesd le a kölyköket, állíts be egy 120 perces mosóprogramot és ők ott fognak ülni két órán keresztül. Közben persze ezt hallhatod: Habot gyűjt, habot gyűjt, habot gyűjt....kottty, lottty, kottty, lottty.....jajjjjjjajjj....habot gyűjt, habot gyűjt, habot gyűjt....kottty, lottty, kottty, lottty.....jajjjjjjajjj centrifugázik....de gyorsan pörög..jujjjjjjj :-))))

Csajokat itthon fogtam ma, mert mindegyik köhög és taknyos, persze csütörtökön menni akarnak, mert narancssárga nap lesz az oviban (mindenki narancssárgába öltözik). Hagyma teát isznak nagyszülői javaslatra és teljesen oda vannak érte, annyira szeretik. (én a szagát sem bírom, de nem árultam el nekik) Majd kiderül, két nap alatt helyre jövünk-e. Ma lett volna az általános suliban tájékoztató, azt így kihagyjuk, én holnapi tanítást lemondtam, de csüt fogorvosom lenne, meg péntek-szombaton egyetem. Holnapra van egy rakat német beadandóm, úgyhogy csajok játszanak, én meg próbálkozom az írással.

Házzal annyit alakulunk, hogy néha sikerül 70% alá vinnünk a páratartalmat, vettünk fát, azzal fűtünk, ha apja itthon van. Ma pedig hozzák a mosógépet és a szárítógépet, hogy legalább télen ne kelljen teregetnem, mert se én, se a ház nem bírja szusszal. Hitelre vettük, fél évig fizetjük, így most hirtelen 10 ezerből lesz mosó és száritógépünk. Kíváncsi vagyok, milyen.

Éviék hétvégén felléptek a néptánccal. Volt nagy izgalom, szépek voltak nagyon, meg ügyesek. Persze Évi monoklival lépett fel, mert előtte este Ágival összebunyóztak. Most tiszta zöldes-sárgás-lilás a szeme alatt, szerencsére nem hívták ki hozzánk a gyerekvédelmet.

Legkisebbnek van neve és még két hónapja a nyafogásig...

Még egy szösszenet a végére: ma reggel Évi csodálkozik, hogy van nála a gardróbban vmi póló, amit eddig nem ismert. Ági megnyugtatta: "Biztos Évike én kinőttem és anya áttette hozzád." :-)

Harmadik leányunknak előreláthatólag nem lesz neve...vagy talán vmi ilyesmi: Lány 3. Ugyanis ahányszor leülünk, hogy na most aztán eldöntjük, akkor én jövök 5 névvel, amitől férjuram van rosszul, ő jön 5 névvel, amitől én vagyok rosszul. Aztán nagy nehezen találtunk egy nevet, amire mindketten azt mondtuk, hogy hmmm nem is rossz. Megnéztük a névnapját. Előreláthatólag a születése napjára esik, így ha nem akarunk kiszúrni szegény kölyökkel, akkor tovább kutakodunk....Feladom. Fiú nevet kap.

Mára mosógép vételt terveztünk (miután elromlott a mosógépem, a porszívóm és a vasalóm is), aztán reggel a neten kinéztük hogy mit és hogy neten rendelve olcsóbb és ki is hozzák, így boltozás helyett medveparkba mentünk. Szép, napsütéses őszi idő, Veresegyház közel és Ági amúgy is babakocsiban alvó volt, amikor utoljára voltunk. Csajok magukhoz ragadtak két fakanalat mézzel, lelkesen etették a macikat, amíg egy fakanalunk maradt, mert az egyik maci azon szórakozott, hogy mindenkitől ellopta a fakanalat, amikor Évitől elvette, akkor vettük észre, hogy van még körülötte vagy 15 darab és nem telt bele egy perc már a mellettünk lelkesen etető fiú fakanalát is elragadta. Elég vicces volt a fakanalat gyűjtögető maci, apa szerint másnap jó pénzért árulja a kanalakat. A csajoknak nagyon bejött az egész, ott is ebédeltünk, sötétedésre értünk haza, csajok nem is aludtak, mert egész úton hazafelé azt játszották egy nyalókával, hogy egyikük a kislány, a másik meg a maci, aki kiragadja a kislány kezéből a nyalókának álcázott fakanalat. Voltak kisbocsok is, láttunk bocs etetést. Jó volt. Csajok most lepakoltatták az összes plüss macit és medveparkosat játszanak.

Ápolgatom a kezemet, közben gondoltam felhívom végre a fogorvost időpontért, hogy tegye helyre a fogaimat a szülésig, erre mondja, hogy menjek most. Lemegyek, erre kihúzza a fogamat. Most van egy fél kezem és egy fél arcom. Ma készülünk a kézműves foglalkozásra a csajokkal. Meglehetősen vicces lesz. Férjuramat meg kiírta mától a doki, mert náthás és visszafertőzi a csajokat (azt hitte, hogy végre ő lesz az ápolásra szoruló, de megint beelőztem :-)) Ennyit rólunk. Jelentkezem, ha ismét történik vmi izgalmas...

Tegnap még nem röhögtem a dolgon, ma sem vagyok nagy jókedvemben, de túlélem. Tegnap délben ugyanis sikerült leforráznom magam. A tésztát akartam leszűrni, amikor a konyharuha, amivel az edényt fogtam beleakadt a gáz tetején lévő vasba, visszarántotta az edényt, a víz meg a bal kezemre ömlött. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy csak a bal kezemre, se pocak, se jobb kéz. Így most fél kézzel püfölöm a billentyűzetet, a bal kezemet egy időre kivonták a forgalomból. Persze azt sem tudtam, mit kell ilyenkor csinálni, felhívtam a háziorvost, ő mondta, hogy legalább 15 perc hideg víz, aztán fenistil gél, majd ugyanezt ismételni. Férjemet hazaugrasztottam a munkahelyéről, mert alkalmatlannak találtam magam arra, hogy elmenjek a csajokért, meg hozott nekem irix sprayt. Persze az alkoholos és a seb csak még jobban égett tőle, így maradt a hideg víz. Ma már tudom vele fújni anélkül, hogy lekaparnám a falat. Este aztán még be kellett menni a nődokihoz kontrollra. Útközben meg kellett állnunk bevizezni egy kendőt, amit rátehetek. Ma már sokkal jobb. Ma nem is dolgozom, csajok oviban, úgyhogy elloptam a csokijukat és ágyban maradtam...regenerálódni.

Amúgy szigetelés kész, ház gyönyörű lett, csak kint akartam összetakarítani, de ez most csúszik pár napot. Hosszú hétvégén voltunk anyuéknál, Szuzit is vittük (persze telehányta a csomagtartót), jól sikerült, voltunk Keszthelyen a kastélynál, meg hajózni, apjával voltunk babalátogatni és moziban Zegen, persze olyan tejködben jöttünk onnét haza éjjel, hogy semmit nem láttunk. Kalandokban nincs hiány, táskakipakolás tegnap fenti okokból elmaradt, ma megpróbálom összeszedni magam és kipakolni, csak még azt kell kitalálnom, hogy mit is főzzek ebédre.......

avagy gyermekeink száma miként változtatja meg szokásainkat...

Az anyuka ruhái

Első gyermek esetén: Azonnal kismamaruhákat kezdesz hordani, amint megállapítják a terhességet.

Második gyermek esetén: Ameddig csak lehet, a rendes ruháidat hordod.

Harmadik gyermek esetén: A kismamaruháid a rendes ruháid.

Felkészülés a szülésre

Első gyermek esetén: Vallásos áhítattal gyakorlod a légzéstechnikát.

Második gyermek esetén: Nem gyakorolsz, mert emlékszel, hogy a múltkor sem segített.

Harmadik gyermek esetén: A 8. hónapban előjegyzed magad epidurálra.

Babakelengye

Első gyermek esetén: Előre kimosod, színek szerint rendezed, és precízen összehajtogatod a babaruhákat.

Második gyermek esetén: Ellenőrzöd, hogy még tiszták-e, és csak a legsötétebb foltokat tartalmazóktól válsz meg.

Harmadik gyermek esetén: Miért NE viselhetnének a fiúk is rózsaszínűt?!

Aggódás

Első gyermek esetén: Az első nyugtalan nyösszenésnél vagy fintornál felkapod.

Második gyermek esetén: Akkor veszed föl, ha üvöltése felzavarná az elsőszülöttet.

Harmadik gyermek esetén: Megtanítod a hároméves elsőszülöttet, hogyan tologassa a babakocsit.

Cumi

Első gyermek esetén: Ha a cumi leesik a földre, elteszed, majd otthon elmosod és kifőzöd.

Második gyermek esetén: Ha a cumi leesik a földre, a cumisüvegből vett folyadékkal leöblíted.

Harmadik gyermek esetén: Megtörlöd a pólódban és visszadugod a szájába.

Pelenkázás

Első gyermek esetén: Óránként bugyrot cserélsz, akár kell, akár nem.

Második gyermek esetén: 2-3 óránként pucolod a dedet, ahogy szükség van rá.

Harmadik gyermek esetén: Igyekszel még azelőtt kicserélni a bugyrot, hogy a többiek a szag miatt panaszkodni kezdenének, vagy a térdét verdesné.

Ruhapelenka: (két használat közben elvégzendő munkafázisok)

Első gyermek esetén: Mosás, szárítás, vasalás

Második gyermek esetén: Mosás, szárítás

Harmadik gyermek esetén: Szárítás

Babaprogramok

Első gyermek esetén: Eljártok babatornára, babaúszásra, babazenére és babamese-klubba.

Második gyermek esetén: Eljártok babatornára.

Harmadik gyermek esetén: Eljártok a közértbe. Mert kell a kimozdulás!

Kimozdulás

Első gyermek esetén: Első alkalommal óránként rácsörögsz a bébiszitterre.

Második gyermek esetén: Mielőtt elmennél otthonról, még meghagyod a számodat, ahol elérhetnek.

Harmadik gyermek esetén: Meghagyod a bébiszitternek, hogy csak akkor hívjon, ha vér folyik..

Otthonlét

Első gyermek esetén: Hosszú órákat töltesz el naponta csupán azzal, hogy a gyermekben gyönyörködsz.

Második gyermek esetén: Naponta többször rájuk nézel, nehogy az idősebb összenyomja, böködje vagy megüsse a kicsit.

Harmadik gyermek esetén: Minden nap igyekszel némi időt eltölteni a gyerekek látókörén kívül.

Lenyelt pénzérmék

Első gyermek esetén: Ha elsőszülötted lenyel egy pénzérmét, rohantok az ügyeletre és vered az asztalt röntgenért.

Második gyermek esetén: Ha másodszülötted lenyel egy pénzérmét, gondosan figyeled a pelenka tartamát, hogy távozott-e. (és csak akkor aggódsz, ha a lenyelt 2 Ft-os helyett két 1 Ft-ost találsz)

Harmadik gyermek esetén: Ha harmadszülötted lenyel egy pénzérmét, levonod a zsebpénzéből.

és ezekben nem kis igazság van...nálunk egyelőre a névválasztás terén látszik csak: Éva nevét már kb. a 8. héten tudtuk, Ágiét úgy a harmadik hónapban, a harmadiknak meg így a hatodik derekán sincs még csak névverziója sem...

Hétvégén kicsi lányunk 3 éves lett. Jól sikerült a vasárnapi buli, Papa konyhája nagy sikert aratott. Anyu és tesómék készítették az ünnepi ebédet. Kapott kicsi lány Micimackós tortát, Évitől pedig 2 fakanál bábot, amit titokban készítettünk. Hétfőn az oviba is vitt 2 tortát, amit Mama készített, ott is nagy sikert aratott, nagy volt a boldogság. Ági csak ennyit mondott: amikor megköszöntöttek vigyorogtam :-)

Aztán hogy könnyen megjegyezhessük pontosan okt 6-án, Ági 3. szülinapján elkezdték a ház szigetelését. Azóta dolgoznak mindennap nálunk, de ma már fent van a teljes szigetelés, még hátra van a vakolás és a festés. Közben tanítgatok, készülök az órákra. Csajok is jól vannak. Papa és Szuzi felügyelik a ház munkálatait (Szuzi többnyire azt, hogy melyik munkástól tud kaját kunyerálni). Csütörtökön csajok mennek Kisvakond előadásra a művházba az ovival. Én híztam már 6 kilót, kék-zöld mindkét karom a cukorterheléses vérvételtől, taposom a 25. hetet...szóval minden happy.

Rakok fel néhány képet a szülinapról:

(A menü már Ági pólóján - torta vágás előtt)

A papa által készített konyha:

Leányaink nagyon élvezik az ovit. Szerencsére csak jót mondanak róla, este órákig mesélnek. Teljesen el vannak kényeztetve, legalábbis a nagyfiúk által. Gyanús volt ugyanis, hogy amíg Ági nyáron még egyedül vette a cipőjét, most nem hajlandó otthon egyedül cipőt húzni. Mondtam is neki, hogy hát az oviban is fel kell venned a cipőt, nem? Na a válasz sem maradt el: Neeem, ott a nagyfiúk feladják rám. :-) Szép, mondhatom. De csak a cipő-húzási hajlandóságban estünk vissza, amúgy nagyon ügyesek. Rengeteg verset és éneket tudnak és már egyre több barátjuk van, fiúk is, lányok is. Ági persze kinézte magának az ovi rosszcsontját, Bencét, Évi pedig Mátéért van oda és lelkesen mesélik, hogy véletlenül meglökött, meg felemelt, meg megbökött...hajajaj. Ez van, pasiznak, de hát egy hét múlva már Ági is öreg 3 éves lesz, érthető.

Apja szerdán hazaért, minden rendben volt, leszámítva, hogy hazahozott egy jó kis hasmenéses vírust, most küzdünk, hogy mi ne kapjuk el tőle. A csütörtök reggel is izgalmasan kezdődött, mert apa levitte a gyerekeket az oviba kocsival és közben kiderült, hogy nem fog a fék, elszakadt a fogalmam sincs hogy hívják vmi, még szerencse, hogy meg tudtak állni, aztán apa elvitte a kocsit rögtön a szerelőhöz. Szerencsére megúszták baj nélkül.

Nekem a suliban jól sikerültek az órák, még németből is azt mondta a mentorom, hogy jól csinálom, na és eljutottam odáig, hogy egy angol óravázlatot egy óra alatt össze tudok már dobni ( a német az még egy fél nap...), a tanítást is élvezem, a diákok próbálkoznak, még angolból is mondta a mentortanár, hogy még az is beszél angolul órán, aki sosem szokott.

A nagy elefánt hasam is egyre nagyobb siker, a metrón átadják a helyet, a boltban a pénztáros arrébb cipeli helyettem a kosaramat, minden szomszéd beszélget velünk, úgyhogy teljesen váó. Ráadásul tegnapelőtt a játszótéren beszélgettünk egy anyukával, aki mint kiderült péntekenként kézműves foglalkozást tart gyerekeknek, kis vallási színezettel egybekötve, péntekenként, ovi után. Ma el is mentünk, jó volt nagyon, csajok is mondták, hogy jöjjünk máskor is. Kukoricahéjból készítettünk virágot és állatokat. Úgyhogy egyre több embert sikerül megismernünk, ami tök jó érzés.

Szép lassan elfogadjuk, hogy itt az ősz. Ebben az időjárás is segít, mert az eső szakad. Tegnap a csajokkal épp hogy hazaindultam az oviból, amikor a napsütés szakadó (mit szakadó, ömlő) esővé változott. Rájuk tudtam adni egy sapkát, meg egy pulcsit, én persze pólóban, de így is bőrig áztunk. 30 percig vonszoltam szegényeket az ömlő esőben, de kitartottak, még a bugyink is vizes lett, egy napja szárítom a cipőket (még szerencse, hogy ma is esik és tudtak gumicsizmában menni oviba). Ja és a vicc az egészben, hogy miközben rohantak a szakadó esőben, fagyiztak, mert épp előtte vettünk egy-egy gombóc fagyit. Áginak persze a nagy rohanásban leesett a fagyija, de Évi odaadta neki az övét :-) Nagy nehezen hazaértünk, bedobtam a csajokat egy kád meleg vízbe, aztán meleg ruha, hajszárítás. Jól ki is fáradtam a 30 perc hegyre rohanástól "3" gyerekkel, mert persze az oviból hazafelé dombra jövünk, száraz időben is megszenvedünk vele, de most még Ágika is úgy jött szegény, mint a golyó.

Ha ovi, akkor náthaszezon, csajok egy hét járás után egy hétig nem jártak oviba, mert benáthásodtak, a héten már mentek, mert nekem is dolgoznom kellett és most lekopogom, mintha jobban lennének. Évi teljesen, de talán már végre Ági is, ha csak a tegnapi "fagyizás" be nem tett nekünk. Amúgy tetszik nekik az ovi, tök szívesen járnak, nekem az óvónő is nagyon szimpatikus, mindennap vmi új verset tanulnak, de persze elmutogatják, meg eljátsszák, meg történetet mesélnek, mi meg apával egész este ezt hallgatjuk, ahogy a két gyerek kánonban mondja. Az udvar is nagy, füves, tele játékkal. Eddig még egyetlen sírás sem volt a csajoktól, Ágika mindig az utolsó, aki szép komótosan befejezi az uzsonnáját, amikor jövök, de nem zavarja :-) Még gyümölcsöt és zöldséget is eszik, kérem ez Ági!! Mindig mesélik, hogy  mindent megesznek, na kivéve a borsót és a babot (Évi persze azt is). Ágika egy másik Évivel kezdett játszani (nem mindig a barátommal (ő a mi Évink), hanem a Kiss Évivel), Évinek meg már tetszik egy fiú az oviból. Jövő héten kezdődik a néptánc, beírattuk őket, de sajnos Ági nem mehet, csak 4 éves kortól, így most keddenként Évinek néptánc fél öttől fél hatig, Ágival nekem szabad program, de nem tudunk sajnos jobbat, majd talán néha apja tud menni Éviért és akkor mi haza tudunk jönni Ágival. Csajok be vannak sózva, már azt tervezik, hogy ki minek öltözik a farsangon :-) Ha minden igaz, addigra már egy egy hetes babával többen leszünk, ezért van még idejük eldönteni.

Közben én már letanítottam az első hetemet. Szépen leredukáltam magamnak a bejárást, hétfőn tanítok két angolt, szerdán meg két németet és nem is nagyon erőltetem, hogy gyakrabban bejárjak. Pénteken meg másfél óra egyetem, de az is ovi-időben van, úgyhogy így nem gond. A mentorok jó fejek, eddig egész pozitív, még a német is! Terveim szerint karácsonyig megyek, de ha mondják, akkor akár előbb is abbahagyhatom :-) Így most a csütörtök az igazi szabadnapom, csajok ma is oviban, nekem meg még nem kell készülnöm a sulira sem. Szakdogának még nem álltam neki, írtam a tanárnak, majd csak tavasszal adom le, de ha belejövök a tanításba, akkor majd azért nekiesek.

Apja pénteken megy Erdélybe esküvőre, majd csak szerdán látjuk újból, így négyszer gyalog megyünk oviba, de majd csak kibírjuk vhogy, bár a héten is szerencsénk volt, mert útközben felvett minket a szomszéd. Amúgy Isaszeggel barátkozunk, jó így egyre több embert megismerni és mindenki felajánlja a segítségét, ha bármi van, mert tudják, hogy nincs itt senki rokon. Most legutóbb a német tanárom.

A házat akarjuk októberben szigetelni, anyuék kölcsönöznek rá pénzt, amíg nem kapjuk vissza a szocpolt, bár legalább az már le van adva. Most nézegetjük, kivel lehetne megcsináltatni. Amúgy most nem veszünk semmit, mert már kell a pénz a hitelre (ez havi 50), meg jön a fűtés szezon, majd akkor rendezkedünk tovább, ha visszakapjuk a szocpolt. Novembertől aztán már én sem gyes-t kapok, hanem elméletileg kiadja a cég a szabadságomat, épp most kérdezgetem, hogy az mekkora összeggel jár, remélem inkább pozitív, mint negatív irányba hajlunk. Na de a házzal végre minden le van papírozva, a miénk!!!!

Most majd Ági szülijére készülünk. Apuék és tesómék játékkonyhát gyártanak a nagy napra, azt hiszem nagy lesz az öröm, meg majd az oviba is viszünk be tortát, már arra is készülnek, így a csoport legkisebb tagja is hivatalos ovis korba léphet.

Az oviban mondták, hogy a mostani törvények szerint Évi jövőre már kötelezően iskolába kell menjen (ha addig nem változnak a dolgok), úgyhogy egy fél év múlva már gondolkodhatunk, hogy melyikbe. Uff, jól megnőtt. :-) Úgyhogy már csináltak vele mindenféle felmérést, hogy kell-e vmi fejlesztésre vinni, még nem kaptunk hivatalos eredményt, de úgy néz ki csak az s - sz betűt kell kicsit javítani logopédussal, amúgy profi a csaj. Nagyon tetszett is neki a felmérés, azt mondta, könnyű volt és mindenre tudott válaszolni.

A legkisebbel a 22. hetet tapossuk, most már végre nincs hányás, bár múlt héten még befigyelt egy, viszont van hátfájás, szúrás, nyilalás, és hulla fáradtság, főleg ha egy nap úgy jön ki, hogy 4szer megjárom a 20 perces gyalogutat (ovi 2szer, suli 2szer), na akkor este már nehezen viselem, hogy a csajoknak 5 percenként kell vmit csinálni (ezt vedd le, azt vedd le, kérek kakaót, kakiltam, ezt nézd meg, gyere, na és játsszál velünk - és anya ne csak feküdjél!) Amúgy 25. héten cukorterhelés, majd 30 körül UH.

Szuzi kutyánk él és virul, akkora, mint egy elefánt, próbáljuk nevelni, de...(na majd idővel) Most már, hogy kész a kerítés nem szökött egy hétig, de ha mind elmegyünk itthonról, akkor a kerítés alatti 3 cmen átpréseli magát és utánunk jön, ezért most még odatettünk egy deszkát, azóta bent maradt és látványosan unatkozik, meg nyüszít utánunk.

Ezek a fejlemények nálunk, megyek végre mosni-főzni-takarítani és élvezem a gyerek-mentes délelőttöt :-)

Ismét kölcsön nettel dolgozunk, a sajátunk még várat magára.

OVI: Csajok jól vették eddig az ovis akadályt. Tegnap 10 előtt ott hagytam őket és ebéd után mentem értük. Teljesen fel voltak dobva, hogy milyen jó az udvar és mennyit játszottak és milyen mesét mesélt az óvó néni, na és hogy anya milyen jó, hogy nem voltál itt, sokkal jobb volt így (hmmm, na ennek kell örülni :-)), na és hogy holnap, azaz ma már bent se maradjak és ők ott akarnak aludni. Úgyhogy reggel elköszöntünk. Semmi sírás, nyafogás, vidáman rohantak játszani és kettőre megyek értük, alvás időben, ha esetleg nem aludnának, ott legyek, de ha alszanak, akkor maradnak végig. Úgyhogy ha a mai nap simán megy, akkor beszoktunk. Remélem az én beszoktatásom is ilyen könnyen megy majd jövő héten a középsuliba, ahol tanítani fogok. Ja amúgy Ági napocska, Évi pedig korona.

HÁZ: Hivatalosan is háztulajdonosok vagyunk, hétfőn már ki is fizettük az első törlesztőrészletet. Most rohangálunk a szocpol pénz után, ami persze nem lesz egyszerű, mert annyi kavarás volt a szerződés módosításokkal, hogy most már úgy nézünk ki, mintha előbb vettük volna a házat, minthogy eladtuk a lakást. Katasztrófa, mennyit lehet kavarni az ilyen hivatalos ügyekkel. Én már feladtam, hogy ebből a pénzből idén szigetelünk, férjuram még optimista.

Más újság most nincs, felvettem a sulis tárgyakat, de csak 3 van, tanításkísérő szemináriumok. Írtam ma végre a szakdolgozó tanáromnak is, hogy eddig nem szakdolgoztam, mert hánytam...

KUTYA: Mióta Hajdúszoboszlón voltunk, azóta Szuzi a szomszédban lakik, időnként hazalátogatva. Naponta 3szor csenget be hozzánk vki visszahozni őkelmét (mindenki ismer minket és a kutyánkat az utcában- hurrá). Persze mindez azért van, mert tiszta lyuk a szomszéd felőli kerítés. Megbeszéltük velük, hogy kicseréljük a kerítést, megvettük, azt mondták, persze, ok,  vasárnap segítenek feltenni. Naná, nem segítettek. Férjuram kínlódik vele egyedül este héttől kilencig, amikor hazaér munkából, ezzel még elleszünk egy darabig, addig is Szuzi mindennap hazaállít egy ecsettel, vagy egy kefével, amit a szomszédból lopott. Rosszabb, mint 3 gyerek együttvéve, de már most hatalmasat nőtt, háromszor akkora, mint amikor hoztuk.

Gondoltam, hogy kora reggel helyzetjelentek egy kicsit magunkról.

Szépen múlik a nyár (elvégre ezt vártam, bármily durván hangzik is), most már csak átlag heti két hányás a rekord. Azért nem vagyok még a régi (lehet, már soha nem is leszek), mert egy ebédfőzés és egy mosás egész napra kipurcant, mire férjem hazaér csak két nyafogit és egy kipurcant talál itthon.

Voltam a héten vérvételen, korán keltünk, apja bevitt minket, majd hazabuszoztunk, metróztunk, vonatoztunk és buszoztunk a csajokkal. Végülis élvezték, kalandos volt. 23-án megyek UH-ra, itt már kiderülhet, hogy leány-e az illető. Azon a héten csajok Hajdúszoboszlón lesznek Mamáékkal és ott lesz mindkét nagyszülő pár, mi csüt-vasárnapig mennénk le, csak addig még rá kell bíznunk valakire Szuzi kutyát.

Szuzi egy nagyon huncut kutya, ma is kilopta bentről a hűtő mágnest és Évi benti cipőjét és eldugta a homokozóban, mert amúgy tilos bejönnie, meg is várta, amíg én előre mentem és beosonhatott.

Múlt vasárnap voltunk kirándulni, kutyástul, gyerekestül, hányós anyukástul, kellett is 3 óra, mire sikerült elindulnunk. Nőtincsen voltunk, lehetett kutyázni, fürdeni, sétálni. Szuziék körbe is sétálták a 3 kmes tavat, Évi nem, de a kutya teljesen kikészült, utána egész végig aludt, olyan volt, mint egy csecsemő.

A gyakorlatom alakulni látszik, most egy másik suliban próbálkoztam, azt írták valószínűleg nem lesz akadálya, majd 15 után kell hívnom az ignőt és bemennem hozzá. Az államvizsgát és a szakdogát úgy gondolom, halasztom egy fél évvel, mert már most javában írnom kellene, ha nem halasztanám. Az államvizsgával meg úgy gondolom, hogy nincs kedvem végigtanulni és végigizgulni a karácsonyt, aztán az államvizsga napján mégis szülni menni, ha meg nem államvizsgázok, akkor a szakdoga is ráér és akkor ebben a félévben "csak" a gyakorlat és a terhesség van. :-) Hurrá.

Jövő héten már jönnek az óvó nénik látogatni, addig is nézzük az olimpiát, az legalább most tényleg élvezhető így a 8. arany környékén, közben vettünk egy kanapét, csajok ugráltak is a nappali közepén, hogy "Éljen, van nappalink!", na és azóta minden este a kanapén birkózó meccs van apával (olimpia és kanapé hatás együtt).

Tegnap hatodszor is aláírtunk egy szerződésmódosítást a házról. No comment.

Ennyit rólunk, megyek, mert Évi morog, hogy az anyja nem fésüli meg és milyen dolog ez, majd ő egyedül megoldja. :-)

Időközben Évi lányunk betöltötte az 5. életévét! Vasárnap volt a nagy ünneplés, jöttek Mamáék, tesómék, apja unokatesóék. Kapott, illetve kaptunk (én név és előszülinapra) egy rakat ajándékot. Jól telt. Előtte nap volt még egy meglepink a csajoknak: kaptak egy kutyát. Ír szetter, 2 hónapos, nagyon cukor, csajok nevelik rendesen, nem mintha hallgatna bárkire is. Majd teszek fel képet róla is és az 5 évesről, csak most laptopon írok, a képek meg a másik gépen. Nem egyszerű. A legkisebb pedig már majdnem 16 hetes. Túl vagyok 10 hét hányáson és 3 napja már úgy érzem, hogy vannak olyan óráim, amikor nincs hányingerem. Rettenő furcsa, nem is bízom benne, hogy ez egy tartós állapot. Tegnap voltam dokinál, meghallgattuk a szívverését is, úgy tűnik minden rendben. Jövő héten AFP, aztán majd 2 hét múlva UH, amikor már lehet, hogy kiderül, hogy fiú, vagy lány. Közben várom, hogy a suli válaszoljon a gyakorlati megkeresésre, persze naná, hogy nem, holnap megpróbálom felhívni. Aztán kellene írnom a szakdogámat is, mert nyár végéig vmit el kellene küldenem, de még neki sem álltam, meglátjuk, lehet, tolom egy fél évet, államvizsgázni úgysem tudok jan-ban. Közben továbbra is áll a hitel, megint vmi gubanc van, én már meg sem próbálom követni. Apuék közben lejárólapozták mindkét teraszt, nagyon szép lett. Na és holnap fizetés nap, a végén még nekiállhatunk kanapét nézni az üres nappalinkba...

Kicsit hiányoljuk a nyaralást. Ági közölte ma, hogy menjünk nyaralni, mondtam, hogy majd hétvégén elmehetünk vhova fürdeni, de neeeem, ő most megy, nem vár tovább. Kérdeztem, hogy azért apának szóljunk, hogy elmentünk nyaralni? Igen, hívjuk fel telefonon - jött a válasz.

Sajnos nem jó hír a mai hír, mert Mirci cicának két napja se híre, se hamva. Csajokkal már végigjártuk a környéket, de sehol nem találjuk, egyik este nem jött haza. Sajnos nincs sok remény, hogy még megkerül, csajok is kezdik felfogni, hogy Mirci nem tér már haza, de azért mindennap várják. Sajnos nagyon rövid időt töltött velünk, de arra pont elég volt, hogy megszeressük és hiányozzon, úgyhogy most szomorkodunk, de sajnos nem tudunk mit tenni. Vagy vki elcsalta, vagy széttépte egy kutya, vagy ki tudja hova lett, pedig már a nevére is hallgatott és szépen kezdett növögetni :-(

Most ebben a szomorkás hangulatban készülünk Évi szülinapjára. Vasárnap lesz a nagy ünneplés, jönnek Mamáék, tesómék, unokatesóék. Lesz nagy buli várhatóan, remélem, én sem dőlök ki. Mostanában hol így vagyok, hol úgy, sajnos mióta az erdélyi nagyszülők elmentek, egyre rosszabbul, mert azért nagy segítség volt, hogy itt voltak, nem nekem kellett mindennap főznöm, takarítanom, meg nyúzni a csajokat, kicsit eloszlott. Most így egyedül a lányokkal kb. napi 3 hányás az átlag, na meg persze émelygés rendesen, egész napra elosztva. Úgyhogy még mindig számolom a napokat, meg a heteket, hogy végre szűnjön a hányás...Szeptember 1 a 20. hét, Ágival 22-ikig hánytam.
Közben persze a gyakorlatot kell kezdeni aug utolsó hetében, most már elkezdődtek a szervezések, az ELTE írt e-mailt ide az isaszegi iskolának, hogy elfogadnak-e. Aug utolsó hetétől jan 11-ig tartana a gyakorlat, úgyhogy jan 21-én már szülhetek is kedvemre. Persze szept. 3. 8 óra a tanévnyitó, mondanom sem kell az óvodai beszoktatás is pontban ugyanekkor, na és a gyereket vigyük haza aznap még ebéd előtt...na majd kiderül hogyan, valószínűleg apai beszoktatás lesz, mert két helyen egyszerre nehéz lesz lennem.

Közben Ági hősiesen kiállta az első fogorvosi látogatás próbáját, mert vhogy egyik foga kezdett elromlani. Betömték neki, végig hagyta, el voltunk ájulva, milyen ügyes volt.

Ezek a híreink, megyek csajokat altatni, mert már mindenki bömböl....:-(

Az egész történet úgy kezdődött, hogy Mirci cica felmászott arra a fára, ahol a Rigók fészket raktak. Persze Mircinek eszébe se jutott, hogy esetleg ki lehetne fosztani azt a fészket, ő egyszerűen üldögélt a fán, a két rigó (anyuka és apuka rigó) meg bombázták a csőrükkel és éktelen ricsajt csaptak. Mircit ez persze felettébb nem zavarta, a felé suhanó madarak felé csapott egy-kettőt, hogy ő is beszálljon a játékba. Ez történt kb. egy hete. Azóta az apuka rigó elhatározta, hogy elüldözi ezt a szemtelen macskát a környékről. Eddig nem hittem volna, hogy vidéki ártalomként számításba kell venni, hogy az ember feje megfájdul a rigó csiviteléstől, de most már tudom, hogy ez nem vicc. A fekete rigó ugyanis az első pillanatban, ahogy Mirci kifárad a garázsból reggel, üldözőbe veszi, mindegy, hogy Mirci alszik, sétálgat, vagy játszik, a rigó megkeresi, leszáll hozzá és csipkedi, na és közben csivitel, mint egy zakkant veréb és nem nyugszik addig, amíg Mircit este be nem zárjuk a garázsba. Mircit persze eleinte nem zavarta a madár, de ha már leszáll hozzá, akkor gyorsan üldözőbe veszi, fut utána és el akarja kapni, erre persze a rigó még jobban bepipul és folytatja. A környéken van vagy 20 macska, de a rigónak csak a Mirci kell. Most már tényleg jó lenne, ha lerendeznék ezt a vitát, mert lassan a rigó ricsajtól nem lehet megülni az udvaron, mert szép dolog a madárcsicsergés, de ami sok, az sok. Tegnap már bújtattuk Mircit a rigó elől, hogy egy kis csend legyen, de a rigó papa addig nem nyugodott, amíg újból észre nem vette. Hiába, úgy néz ki, beosztották: Mama rigó eteti a fiókákat, papa rigó elüldözi a betolakodókat. Remélem, hamar felnőnek a fiókák, vagy legalább Mirci megeszi a rigót...

Amúgy nem vagyunk jól, vagyis csak én nem. Most megint egy rossz szakaszban vagyok, ami azt jelenti, hogy hányok a következő hányásig, addig meg gondolkodok, hogy most hányjak, vagy még várjak egy kicsit. Tegnap grillezés volt nálunk, de én kb. 20 percre dugtam ki az orrom, aztán feküdtem és hánytam. Ma reggel úgy éreztem jobban vagyok, gyorsan megszerveztem, hogy menjünk strandolni Tóalmásra, de az elindulás nekem már nem ment, a WC-től nem nagyon tudtam elköszönni, öleltem rendesen, így csak csajok mentek apával. Sajnos :-( Így most egyedül a 33 fokos hőségben (lehet, ettől is vagyok ennyire kidőlve). Ha minden igaz, jövő héten jönnek az erdélyi nagyszülők, úgyhogy legalább egy kis változatosság a hányás mellett. Pénteken meg itt volt Andris, Évi barátja, nekem is volt 2 óra hányás szünetem, úgyhogy pont úgy néztem ki, mint aki jól van. Ezek a híreink, közben hallom, ahogy a rigó csivitel és csivitel, üldözi Mircit.

hiszen végre élvezhetjük a nyarat! Szerdán az utolsó vizsgámon az "állapotomra való tekintettel" kegyelem kettessel átengedtek (kihúztam a két legrosszabb tételt), azt hiszem, az volt a szerencsém, hogy előtte szóltam a vizsgáztatónak, hogy ha kirohannék, akkor hányni megyek. A félév így letudva, még két jegyet kellene beíratni, meg leadni az indexet, de a beíratás azt hiszem, most elmarad, ezért nem megyek be két gyerekkel kétszer Pestre, inkább fizetek, mint a katonatiszt, férjuram, meg leadja az indexemet. Úgyhogy ha minden igaz, akkor már csak egy féléves gyakorlat, egy szakdolgozat és egy államvizsga maradt ebből a suliból. Jajj de jól hangzik...

Csajok is visszatértek szerdán, hoztak magukkal egy macskát is, Mircit, aki úgy tűnik a világ legrendetlenebb és legszemtelenebb macskája. Az nem elég, hogy átlóg a szomszédba, de egyenesen a szomszéd házába, nem az udvarába, meg felmászik a SZOMSZÉD háztetejére és persze a szembe szomszédhoz is megpróbál átkóborolni, ahol négy nagy kutya van. Hááát lássuk, meddig bírja és nem lesz kutya eledel, mert ha oda bemegy, akkor tuti széttépik a kutyák. Amúgy rettentő kis jó kedélyű, vidám macsek, a csajokkal egész nap nyúzzák egymást, a macska is igényli a csajokat, a csajok is a macskát. Egész nap kergetőznek, húzzák neki a madzagot, dobálják a golyót.

Amúgy csajok egész nap kint vannak, van kismedencénk, ahova, ha anya nem ül be, akkor még a csajoknak is van elég hely (ezt persze Évi fogalmazta így meg), lehet dagonyázni a homokozóban és legózni az árnyékban, na meg macskázni, ha a macska épp nem a szomszédban van. Úgyhogy próbáljuk élvezni a nyarat, közben apu itt van és csinálja a kerítést férjurammal, van már fűnyírónk és levágott füvünk, szóval minden szuper. Én napi 2-3szor hányok, rájöttem, hogy mindegy, hogy fekszek és pihenek, vagy csinálom a dolgom, mosok-főzök-takarítok, ugyanez az arány, úgyhogy most ezzel az utóbbival próbálkozom. 10 hét, amin túl vagyunk, úgyhogy már csak 12 és talán hányás stopp lesz...remélem, de lekopogom, mintha egy fokkal azért jobban bírnám, mint anno a csajokkal. Hááát lássuk...Majd a 12. heti UHra kell időpontot kérnem, ahhoz megyek be BPestre, maradok a Margit kórháznál. Vérvétel, EKG meg volt, persze van egy csomó csillagom, de azt mondták, ne foglalkozzak vele..hát jó.

Na, ennyi mára, folytatom az ebéd főzést, zárul Miki móka tára.

Bár még nem illik világgá kürtölni, de mivel már minden közeli rokon és ismerős tudja, ezért hivatalossá teszem: útban a harmadik poronty, bár még naggggyon az elején vagyunk. Szombaton leszek 9 hetes, úgyhogy még hivatalosan nem szóltam, jó? A lényeg, hogy ugyanúgy hányok, mint a csajokkal és piszok szarul vagyok. Férjuram éppen Brazíliában van, gombfoci világbajnokságon, csajok meg a nagyszülőknél, hogy én kedvemre vizsgázhassak itthon két hányás között. De már csak egyetlen egy vizsgám van, minden másnak van eredménye. Igaz, hogy ez az egy német modulzáró, nyelvészet és irodalom, szóbeli...szóval a lehető legjobb, de már akkor is csak ez az egy. Most is épp tanulok rá, azért van időm blogozni.

Csajok is tudnak már a babáról, mivel múlt héten Évi futva menekült előlem, amikor meglátta, hogy hánytam és közben kiabált: "Nem akarom elkapni!!!!"

Ekkor úgy döntöttem, hogy inkább elmondom nekik, még mielőtt megfertőzöm őket egy kis terhességi hányással.
Nagyon jól fogadták a hírt, rögtön azt kezdték számolni, hogy ki lesz a legnagyobb, ki lesz a középső és a legkisebb. Ezt fejtegették 5 percig, majd Ági összegezte a hallottakat: Mi leszünk a középsők Évivel. :-) Aztán hozzátette: Anya, velem is hánysz, amikor a pocakodban leszek? Mondtam neki, hogy nem tervezem őt bekapni, erre szemmel láthatólag megnyugodott. Bár kissé keveri a múlt és jövő időt és azt is megbeszéltük, hogy bizony velük is hánytam, anyának ez afféle hobbija, időnként 4 hónapra kiüti magát az élet körforgásából. Ez pedig szó szerint így van, mert vagy fekszek, vagy hányok. Reggel nagy nehezen bepakoltam a koszos edényeket a mosogatógépbe, közben háromszor rohantam ki, na és ma nagyon büszke vagyok magamra, mert még egy mosást is képes voltam elindítani. Szerencsére tanulni az ágyból is lehet, még szerencse, hogy senki nem látja hogy néz ki most a hálószoba. Aztán hogy hogy lesz amikor a csajok jövő héten visszatérnek? Elképzelésem sincs...ha minden jól megy, akkor még szeptemberig folytatom a hányós szakaszt. Nyaralás stornó, bár már nem is terveztük, úgyis kell minden fillér a házra.

Kirepültek a kismadaraink és egész nap a szomszédnál lógnak, de azért sikerült az egyik kicsit még lefényképeznünk. :-) (Amúgy hárman vannak, múltkor rosszul számoltam).

Jövő héten kezdődnek a vizsgák, ezek a híreink.

Még egy Éva-száj a végére:

Évi a hangyabolyt egyszerűen csak hangyabolygónak hívja. Annyira tetszik, hogy nem akarom kijavítani sem :-) Persze Ági meg tőle tanul, így meg vannak győződve róla, hogy ez így helyes.

Van kismadarunk! Kettő kicsi és kettő nagy :-) A tető alatt raktak fészket, úgy nézzük, hogy házi rozsdafarkúak, egy sötétebb és egy világosabb. Két kicsi csőr van még a fészekben és nagyon hangosan csivitelnek :-)) Persze, amikor apával lestük, hogy hogyan eteti az anyja, megfordult, kidugta a fenekét és kikakilt. :-)

Amúgy még annyi hírünk van, hogy ma megjártuk az egyetemet. Csajokkal metróztunk és vonatoztunk. A vonatra pont nem volt hazabusz, de csajok hősiesen hazagyalogoltak :-)

Még egy kis gyerekszáj a végére:

Ági mossa a kezét szappannal, még a könyöke is habzik, amikor Évi megszólal:

-Olyan vagy, mint egy hableány.